Ha azt gondolnánk, hogy kutyáink ugyanúgy látják, hallják, érzékelik a körülöttünk lévő világot, mint mi emberek, akkor nagyon is tévedünk. Míg nekünk embereknek elsődlegesen látásunkra-hallásunkra majd ezt követően érintésre van szükségünk, hogy jól tájékozódjunk, addig kutyusunk legfontosabb érzékszerve az orra. Ezt követi látása, majd hallása. Tehát amikor azt látjuk, hogy az ember kezdeményezi a kommunikációt beszéddel, szemkontaktussal, esetlegesen érintéssel és a kutya még meg sem szagolhatta őt, akkor az nem helyes.
Szaglószervük nagyon kifinomult. Szagazonosító képességük 1 milliószor is jobb lehet, mint az embereké. Körülbelül 40-szer több idegsejt felelős szaglásukért embertársainkéhoz képest. Biztosan láttuk már, hogy mikor találkoznak kutyáink egymással, akkor egyből megszagolják egymás hátsóját. Ő nekik ez a „kézfogás”. Csak eközben rengeteg információra tesznek szert. Egészségi állapot, nem, tudatállapot, fizikai kondíció, stb.
Másodlagos szervük a szem. Nagyon jó látásuk van, főleg szürkületben. Jó látási körülmények mellett képesek 700-800 méterről is különbséget tenni különböző mozgástípusok között. Ha pedig közelebb kerül hozzá az ember, akkor nagyon részletesen figyelnek meg minket. Arcunkat, szemünk mozgását, vagy kezünk használatát. Egy kutya már messziről képes felismerni gazdájának járását. Nem színvakok, csak a vörös és a zöld színeket nagyon hasonlóan látják.
Ezt követi hallásuk, ami nagyon is kifinomult. 40-60ezer herz közötti tartomány érzékelésére is képesek. Fülüket radarként használják, mindig arra fordítják, amerről a hang érkezik. Többszörös távolságból határozzák meg a hang forrását, mint mi emberek. Érzékelik az ultrahangot is.
Ennek ismeretében jobban beleláthatunk, hogyan érzékelik kutyáink a környezetüket.
Emese saját kutyáján tapasztalja az Aira esőkabát praktikusságát.